Fontos tudnivalók

A biztosítás kötését nem szabad félvállról venni.

Épp úgy, mint amikor valamilyen más egyéb szerződést írsz alá, ennél is mindenképpen érdemes legalább kétszer végigolvasni a leírtakat.

Elvégre nem szignózunk minden kérdést nélkül, amit csak az orrunk alá tolnak, nem igaz?

Persze ez nem azt jelenti, hogy légy bizalmatlan, netán gyanakvó, hiszen a biztosítási kötvény megkötése elvileg mindkét fél javát kell, hogy szolgálja, azonban lehetnek olyan kitételek, olyan feltételek, amelyekre nem árt, ha odafigyelsz.

Ilyen lehet például már önmagában a biztosítás jellege, az abból fakadó biztosítási események, a biztosítási érték, valamint a havi díj és a különböző záradékok.

Ezen kívül nem árt tisztában lenni a szerződő felek jogaival és kötelességeivel, ugyanis azok mind Téged, mind pedig a biztosítót kötelezik, akár tetszik, akár nem. 

A biztosítás jellege

A biztosítás jellege

Jelen esetben arra gondolok, hogy klasszikus felépítésű, vagy all risk biztosítást kötsz-e, ugyanis a kettő, ha úgy tetszik, a fordítottjai egymásnak.

A klasszikus konstrukció lényege, hogy a biztosítónak abban az esetben van feléd térítési kötelezettsége, ha a szerződésben megjelölt események valamelyike valósul meg.

Például ha vezetékes víz okozta kárra van biztosításod, és a falban történik egy csőtörés, akkor az összeg, amit kapsz, az a falban keletkezett kárt fogja téríteni, nem pedig a csőrendszer javítását.

Ugyanúgy, ha egy elmozdult tetőcserép miatt történik beázás, viszont a biztosításod csak a vízvezetékből keletkezett károkat fedezi, akkor hiába fordulsz hozzá a kárigényeddel (hacsak meg nem várod a következő vihart, és be nem jelented viharkárként).

Az all risk szerződés azonban pont az ellenkező irányból közelít: csak abban az esetben nem fizet, ha a felsoroltak közül történik meg valamelyik esemény.

Tehát ha a felsoroltak között szerepel az árvíz, akkor akár telkestül is elviheti mindenedet az áradás, akkor sem fogsz egy petákot se látni, mivel, például, nem tűz pusztított.

Vagyis az all risk biztosítás mindenre térítést vállal, kivéve azokat, amelyeket külön felsorol. 

Alul- és felülbiztosítás

Mindkét esetnek megvannak a maga veszélyei, azonban egy ingatlan inkább felül legyen biztosítva, mint alul.

Túlbiztosítás esetén legfeljebb annyi történik, hogy többet fizetsz ugyan, de „csak” a teljes kártérítést kapod meg, többet nem.

Alulbiztosítottságnál viszont még ha nagyobb károd is keletkezett, akkor is csak annyit fogsz kapni, amennyit a biztosító megítél a biztosítási keret erejéig.

Azaz ha a 20 millió forint értékű házadat Te csak 10 milliós értékig biztosítod, és valamilyen oknál fogva a lakhatatlanságig leromlik az állapota, akkor sem fogod a teljes értékét megkapni, legfeljebb azt a tízmilliót, ameddig a biztosítási érték szól.

Fontos tudni, hogy a megkapott biztosítási összeg nem új ingatlan vásárlására, hanem a károsodás kijavítására fordítható, tehát a 20 milliós károdnak csak a felét fogja fedezni, a maradék tízet Neked kell valahonnan előkeríteni.

Ha egy lakásra két biztosítás van kötve, az is túlbiztosítottságnak számít.

Ez főleg társasházakban fordul elő, ahol sok esetben már alapból kollektív biztosítás van kötve a lakásokra, azonban ha Te még külön is kötsz egyet a tiédre, akkor se várd, hogy egy káresemény után plusz pénzhez jutsz.

A biztosítók nem hülyék, ebből szerzik a profitjukat, így tehát ha már van egy meglévő, akkor legfeljebb egy kiegészítő lakásbiztosítást érdemes kötnöd azokra az eseményekre, melyektől tartasz, de a társasházi csomag nem tartalmazza. 

Elavulás, időtényező

Azzal, hogy megkötsz egy lakásbiztosítást, még nem törődhetsz bele, hogy mostantól kezdve jó kezekben vagy az idők végezetéig.

Jó esetben egy biztosítás 2-3, esetleg 4 évig nevezhető jónak, utána lényegében elavulttá válik.

Ugyanúgy, mint ahogy az más piacokon, szolgáltatási körökben működik, itt sincs bonthatatlan állandóság, a kötvénycsomagok az idő múlásával változnak.

Előfordul, hogy valakik megkötnek egy biztosítást, aztán 25 évig rá se néznek, csak fizetik.

Ilyenkor az sincs kizárva, hogy a cég, amellyel annak idején leszerződtek, már nem is létezik, és egy másik társaság vette át a kötvényüket.

Ezek az elavult, régi szerződések a legtöbbször igen előnytelenek, mivel a biztosítás díja sok esetben követi az infláció mértékét, a biztosítási összeg viszont nem. 

Tehát mire egy ilyen előkerül, addigra túl kevés lesz, túl sok pénzért.

Ezért érdemes legkésőbb 3-4 évente revízió alá venni a meglévő papírokat, és vagy a szolgáltatónál korszerűsíteni, vagy átmenni egy másikhoz, amelyik előnyösebb feltételeket kínál.

Az idő itt fontos tényező, mivel biztosítást lemondani csak a megkötés évfordulóját megelőző 30 napban lehetséges, az év többi szakában nem.

Azaz ha kifutsz az időből, akkor vagy fizetheted egy újabb évig a régit, vagy megkötöd mellé az újat, de akkor már két összeg is rendezésre vár.

A kárbejelentést is sokan elmulasztják, legkésőbb 48 órán belül jelezni kell a társaság felé, különben nem veszik figyelembe.

Ilyenkor jellemzően kiküldenek egy kárszakértőt, aki felméri és dokumentálja az esetet, majd jelentést tesz, és annak alapján állapítják meg a jogosságot, illetve az elutasítást.

Fontos, hogy a javításnak csak a vizsgálat után szabad nekiállni, hiszen ha a szakértő csak a hűlt helyét találja a kárnak, akkor nincs miről beszélni, a biztosító nem fog fizetni.

Lakásbiztosítás online 24